A középkortól egészen napjainkig felbukkan Robin Hood alakja könyvekben, filmekben és a média minden területén. A róla szóló balladák a 14. században terjedtek el. A 15. század elejére már a nyárköszöntő májusi mulatságok egyik jellegzetes karaktere lett. A róla szóló történetek a sherwoodi erdőbe és Nottinghamshire-be helyezik, holott a történészek szerint yorkshire-i lehetett. A Robin Hoodról szóló balladákat és dalokat először csak az énekmondók terjesztették, és csak később terjedtek el szélesebb körben. A legrégebbi fennmaradt ballada – a „Robin Hood és a szerzetes” – Robin elfogatásáról szól. 1450 körül keletkezhetett és szereplői között már megtalálhatjuk Robin Hood társait: Little Johnt, Muchot, a molnár fiát és Will Scarletet is. Származását illetően van olyan történet, melyben közember, de ismeretes olyan is, ahol földbirtokait vesztett nemesként kerül említésre a világban szinte mindenhol közismert „angol betyár”. A történet valóságalapjával kapcsolatosan megoszlanak a vélemények és nincs egységes álláspont, mégis akadnak konkrét bizonyítékok híres angliai törvényenkívüliekről, akikről már akkoriban szóbeszéd járta, hogy nem kizárólag saját zsebre rabolnak, de segítenek is a pórnépen. Ugyanakkor számos forrás, habár nem a legkorábbiak alapján az feltételezhető, hogy személye megegyezik Fulk Fitz Warinnal, aki egy normann nemesember volt, s aki, miután kiforgatták javaiból, törvényen kívülivé és János király ellenségévé vált. Európa más országaiban is akad szép számmal példa valós, vagy költött jótevő haramiákra. Német és skandináv tengerészekből verbuválódott a 14. század végén a Vitális Testvérek elnevezésű kalózszövetség, de akár Magyarországon is legendák övezik Sobri Jóska, avagy Rózsa Sándor betyárok pályafutását.

A történet modern kori változataiban Robin Hood arról híres, hogy elvesz a gazdagoktól, hogy a szegényeknek adjon, és harcol az igazságtalanság és a zsarnokság ellen.

Robin Hood[hu.wikipedia.org]